Vox kábelkörkép basszusra, akusztikusra és sima gitárra. Mindegyik jó, és nem csak arra - hanem másra is.
Régóta érik bennem egy olyan teszt, amely során kipróbálok egy csomó gitárkábelt, hiszen abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy hallom a különbséget kábel és kábel között. Igen, ez egy áldás, de néha átok is. Sokszor nemcsak a fülünkön múlik ez, hanem az összes érzékünkön.
Más gitározni egy olyan kábelen, ami egészen más frekvenciákat és tartalmakat mutat meg abból a hangszerből, ami a kezünkben van, hiszen amikor a zenész zenél, akkor eggyé válik a hangszerével, a reakcióira reagálva nyúl máshogy a hangokhoz. A zenész szíve és a fülünk közötti törékeny folyosó nagyon fontos eleme a kábel, hiszen maga a lánc – a gitár, a kábel, a pedálok és az erősítő – minden egyes résztvevője befolyásolja a végső eredményt. Nem sokan gondolnák, de a kábel az egyik legfontosabb ebben az egyenletben.
Egy videós teszt és beszámoló részeként találkoztam közelről négyféle Vox kábellel, melyek mindegyike más és más.
Különböző hangszerekkel nyüstöltem a kanócokat: szólógitár, akusztikus gitár, basszusgitár.
Az egyes kábelek egy egészen más célra készültek, találhatunk itt kimondottan basszusgitárra hangolt, akusztikus gitárra szelídített és mindent megmutató, szólógitárra fésült darabot, illetve egy olyan különlegességet, ami a 70-es évek köntösét hozza vissza nekünk, de egy sokkal modernebb belbeccsel.
Nézzük, miről is van szó:
Vox Class A Acoustic Cable (VAC)
Akusztikus gitárhoz (piezo hangszedőkhöz) ajánlott kábel. Átvitelét tekintve a leglineárisabb. Nincsenek kiugró frekvenciák, nincs túlzó magas, mély erdő vagy vehemens középfrekvenciák, cserébe mindenből pont annyi van, amennyi kell. Akusztikus gitárral nagyon jó, ami nem meglepő, mert ennek a hangszernek a karaktere ihlette magát a kábelt, de amikor elkezdtem mélyebbre menni a hangszereket tekintve, akkor jöttem rá, hogy bizony az aktív basszusgitárokhoz ez a fajta kábel szól a legjobban. Akusztikus gitárhoz tervezett kábel basszusgitárral? Hát persze! Annyira nem ördögtől való ez az elképzelés hiszen aktív elektronikák vannak mindkét hangszercsoportban, de arra nem gondoltam, hogy kimondottan ezzel talán még jobban fog szólni egy ilyen fajta basszusgitár. De igen! Szólógitárból is többel kipróbáltam a kábelt, és egyértelműen azt vettem észre, hogy ennek a kábelnek van a legsimulékonyabb hangja a gitárokkal. Hogy jó ez vagy kevésbé előnyös? Mindenki döntse el maga, de az biztos, hogy magának a hangszer karakterének ez a kábel árt a legkevésbé. Ha valaki azt keresi, hogy a lehető legkevesebb kozmetika kerüljön a hangszerének hangjára, akkor bátran választhatja ezt a kábelt!
Vox Class A Bass Guitar Cable (VBC)
A kimondottan basszusgitárhoz ajánlott kábel legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy a mély frekvenciás tartalom egy picit meg van tolva rajta, a közepek egy picit hátrébb húzódnak, és a magasakat én ennél a kábelnél tartottam a legegészségesebben előre toltnak. Többféle basszusgitárral is kipróbáltam, de egyértelműen a Precision Bass jellegű basszusgitárokkal hozta a legjobban azt, amire számítottam. A P-bass összes előnyére (jelenlét a zenében, vastag mélyközepek, őszinte dinamikai különbségek) még egy lapáttal rátett ez a kábel. Remekbe szabott preset szerű EQ-ként működik egyébként mind a három tesztelt Vox remekmű, és erre a kábelre mondanám azt, hogy ha szólógitárok közül egy a Stratocasternek jól álló kábelt kéne ajánlanom, akkor ez a „mecsi-mecsi”. Mintha egy Strathoz találták volna ki! Pont ott ad rá mélyközepet, ahol ráfér egy kis vastagítás, de pont olyan mértékben, ahogy nem fáj, de magunktól EQ után nem nyúlnánk az erősítőn. Zseniális! Egyébként passzív basszusgitárokkal nagyon jól teljesített a kábel, és ha őszinte akarok lenni, akkor pont az én picit vékonyabb testű akusztikus gitárom (Fender Jimmy Dale Signature) hangjának is jót tett ez a leheletnyi beavatkozás. Ezért írtam a cikk elején, hogy „nem csak arra – hanem másra”, mert mindegyik kábelt körbepróbáltam mindenféle hangszerrel, de hangszercsoportokon belül is egy-egy típussal, hogy rájöjjek, mennyire jó ez a fajta passzív szűrőrendszer, ami a gitárkábelünkbe van beépítve egyfajta láthatatlan jótevőként.
Vox Class A Guitar Cable (VGC)
Kimondottan elektromos gitárhoz ajánlott kábel, egy olyan csodával, ami rengeteg szituációban egyszerűen lenyűgözött, mert egy olyan ligában teszteltem, amiben ezeknek a kábeleknek az árához képest négy-ötszörös szorzó is jelen volt. Ez a kábel mindegyik közül a leginkább kedves nekem, hiszen fekete. Egyszerűen minden gitárhoz jól megy színben. A fekete öltöztet és slankít.
Hangzás tekintetében teljesen lenyűgözött. A kedvenc gitárkábelem hangzása jutott eszembe, de aztán megnéztem, hogy itt az árcédula valahol 10 és 15 ezer között mutat a 4 méteres esetében, az én szívem csücske meg méterenként 40 ezer. Mi történik itt? Nem tudom, de igazából nem is szeretném tudni, zenész vagyok, nem műszerész, de az biztos, hogy ennél a kábelnél egyszerűen gyönyörű magas presence tartomány jelenik meg a hangzásban, ami egyszerűen kinyitotta még a legsötétebb tónusú Jazz Bass típusú basszusgitáromat is, nem beszélve a Les Pauljaimról, amik egyszerűen könyörögnek az extra magasakért. De nem az erősítőn vagy a torzító pedálon, ahol olyan sokat ér az a vastagság, amit az ideálisan beállított tone poti vagy magas ad nekünk, hanem előtte, a gitár és az eszköz között. Treble booster lenne? Annál azért sokkal finomabb részletről van szó, de egyszerűen ez az a hangzás, ami miatt kinyitottam a pénztárcám, amikor gitárkábelt vettem. Felesleges volt? Hát ezt a kábelt meghallgatva lehet, hogy igen, de ez most már mindegy, mert megvan. Aki azonban most keres csodakábelt, annak mindenképpen ezt ajánlom. Ha e között és egy átlagos gitárkábel között nem hallasz különbséget, akkor felesleges is drágább kábelekkel próbálkozni. Ez a kábel nekem „A” Vox kábel és kész. Akusztikus gitárnak is jól áll az extra presence, a Les Paulok és SG-k tényleg imádják, basszusgitárból meg minden olyan hangszernek, ahol fontosak a részletek úgy kell ez, mint egy falat kenyér.
Vox Vintage Coil Cable (VCC)
A 70-es évek feelingje, a hernyó, a gunyac, a henger és még számtalan néven nevezhetjük ezeket a retró gitárkábeleket, de én megmondom őszintén, sosem értettem miért szeretik ezeket a gitárosok. Első benyomásom az volt, hogy egyszerűen nem értem, hogy lehet ennyire nehéz egy kábel. Aztán megnéztem és rájöttem, hogy ez igazából 9 méter kábel feltekerve. Nincs több kérdésem. Aztán bedugtam a gitáromba, és húzta a földre; konkrétan nehéz lett tőle az egész feeling, ami a gitározással jár. Aztán kihúztam a kábelt és felterítettem az erősítőmre és rájöttem, hogy miért olyan menő ez! Utálom a rendetlenséget. Ezt nem kell összetekerni, csak egyszerűen feldobod, vagy ledobod a földre és összehúzódik. Mindig megvan, soha nem kell foglalkozni vele, csak fogod, bedugod a gitárodba és játszol, ha végeztél lerakod, és nem lesz tőle rendetlen a szobád/stúdiód/lakásod. A másik, amit nagyon szeretek, hogy egyszerre rövid és hosszú is. Oda mész vele, ahova akarsz. Ha messzebb akarsz leülni az erősítőtől, simán megteheted, mert van benne tartalék. Egy csoda! Egy pillanat alatt megszerettem! A másik kérdés az volt bennem, hogy ha ez most 9 méteres, akkor hova tűnnek majd a magasak? Volt már tapasztalatom hasonló kábelekkel, de valahogy a Voxnak sikerült olyan telefonzsinór kábelt csinálnia, ami nem eszi meg a magasakat. A leginkább az akusztikus gitárhoz kifejlesztett kábel hangzása jut eszembe, eléggé egyenes, inkább őszinte, mint valamelyik irányba mutató magasak és mélyek tekintetében. Itt azért a pipás csatlakozók egy kicsit gyengébb minőségű műanyagból készült a többi fémházas csatlakozóihoz képest, de ezt könnyen orvosolhatjuk egy minőségi cserével.
Fizikai jellemzők:
A jó gitárkábel nem gubancolódik össze, de egyszerre nem is túl merev, hogy könnyű legyen mozogni vele. Az sem baj, ha a külső borítása nem szedi össze a környezetből származó szennyeződéseket, könnyű tisztítani, ha színpadra kerül az ember, ahol behatások érik. Ilyen szempontból meglepetéseket okoztak a kábelek, mert a gitárosoknak való kiadás mindegyiknél jobban működött minden szempontból. Egy picit puhább, pont annyira, hogy kellemes vele a gitározás.
Sajnos a többi kábel nekem egy cseppet merev, nyilván kivétel ez alól a Coiled Cable, az a maga nemében tökéletes, de a többi versenyzőt én sokkal jobban elviselném, ha kevésbé lennének kezelhetetlenek. Persze értem, hogy erős köpeny kell egy ennyire jó kábelnek, de nekem ez már egy kicsit túlzás. Nem mondom, hogy nincs jó, mert a gitáros verzió tényleg szinte tökéletes, de már korábban leírtam, hogy nekem minden szempontból az a befutó.
Csatlakozók tekintetében nagyon komoly minőséget kapunk a Voxtól: aranyozott fém csatlakozók a kábelek végén, ez alól csak a Coiled Cable kivétel, ott műanyag csatlakozót kapunk a pipás oldalon.
Mind a négy típushoz kapunk egy összehúzható szájú, jó minőségű tartó zsákot, úgyhogy a tárolásban is kapunk segítséget a britektől!
Összességében azt ajánlanám, hogy ha szeretnénk otthonra egy jó passzív filter gyűjteményt vásárolni, akkor bátran nyúljunk bele a pénztárcánkba és rendeljünk mindhárom vagy akár mind a négy típusból egyet-egyet, próbáljuk ki magunk, hogy melyik típus melyik hangszerünkkel tetszik a legjobban, és bármikor lehet úgy, hogy egyszer az egyik, aztán a másik. Ez mindig projekt és elmeállapot kérdése, de a “van”-tól sosem kell félni. Az én fő ajánlásom a gitáros (VGC) verzió és a telefonzsinór (VCC) lenne, hiszek ezek több szempontból is kiemelkedőek, nemcsak a Vox gitárkábelek, hanem úgy globálisan a gitárkábelek világában is.
Horváth Gábor / Bass Mid Treble