Jobb, mint az eredeti - az új Korg ARP 2600 FS 1. rész
2023-05-07 17:20 2023-05-07 17:24
Hiába cipeltem fel én magam a nagy konténert a saját kezemmel, utána még több napon át meg kellett dörzsölnöm a szemem, amikor reggel kijöttem, hogy elhiggyem: tényleg egy valódi, nullkilométeres ARP 2600-as áll a nappaliban! Vigyorognom kellett minden alkalommal.
Még a növényem is érdeklődést kezdett mutatni, egy idő után mintha a csápjaival közeledett volna a potik felé. (Bár nekem gyanús, hogy a thereminnel is ugyanezt szokta csinálni – majd lehet, hogy egyszer hagyom neki, hátha…)
Aki esetleg nem hallott volna róla – bár szerintem itt, az olvasók között ilyen nincs is –, az ARP 2600 az analóg szintik között olyan, mint a Szent Grál. Legalábbis az egyik. (Mert hát, ugye, kéne még egy jó nagy Moog meg egy VCS3, egy MS-20 stb. Egyelőre megelégszem az OB-6-tal.)
Az 50 éves története is figyelemre méltó. Először nem nagyon érdekelt senkit, azután sok nagy név használta, később kikerült a fókuszból, majd elérhetetlen kultikus hangszercsoda lett – hogy az utóbbi években megindult analóg reneszánsz során most újjászülessen.
A hangját már korábban is hallottam a rádióban és lemezeken – akkor persze nem tudtuk, pontosan mit is hallunk. Nehéz volt akkor ismereteket szerezni, ne felejtsük el, hogy nem volt internet vagy hazai szakirodalom. Látni ilyen hangszert közelről nem lehetett. Először könyvben olvasva találkoztam ezzel a névvel 16 évesen. Most, életem delén a Zeneakadémián elektroakusztikus zeneszerző diplomát szerezve pedig nagyon kíváncsi voltam, mit is tud ez a jószág. Elárulom, nem csalódtam.
TÖRTÉNET
Az ARP 2600-ast 1971-től egy évtizeden át az amerikai ARP cég megszűnéséig gyártották. A cég legsikeresebb hangszere lett. Játszott rajta például Stevie Wonder, Joe Zawinul, Edgar Winter, Vince Clarke, a Depeche Mode, a Kraftwerk, Jean-Michel Jarre, Herbie Hancock és sokan mások.
A korábbi nagy, stúdiórendszerű ARP 2500-ös után a 2600-ast szándékosan hordozhatóra tervezték világos felépítéssel, jól követhető magyarázó ábrákkal az előlapon, beépített zengetővel és hangszórókkal. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így a zenészek mellett oktatási célra, iskoláknak, egyetemeknek, kezdő szintiseknek is ajánlhassák.
Az ARP hangszerek további előnye az oszcillátorstabilitásuk volt, nem hangolódtak el, ezért nem kellett többször újra behangolni őket, ami az analóg szintetizátorokkal akkor még koncerten is gyakran megtörtént.
Ma már nehezen elképzelhető, de az 1960-as években eleinte nem volt túl nagy az érdeklődés az akkor furcsa újdonságnak számító szintetizátorok iránt. A zenészek általában nehézkesnek találták a szintetizátor használatát, ami ráadásul monofón hangszer volt. Az új ARP 2600-ot a cégtől (David Friend és Roger Powell, akkor fiatal srácokként) személyesen próbálták meg bemutatni és eladni műszaki és hangszerboltokban, de a legtöbb helyről először kidobták őket. 1971 vége felé aztán megtört a jég, amikor a leghíresebb New York-i hangszerbolt, a Sam Ash felvállalta és bemutatta az ARP 2600-at és az óriási népszerűségre tett szert. A többi már történelem…
Történelem olyan szereplőkkel, mint például Tom Oberheim, aki egyébként először a saját fejlesztésű ringmodulátorával és fázistolójával lett híres, aztán sikeres ARP-dealer volt, duofonikus billentyűzetet és szekvenszert tervezett a szintihez, illetve kiegészítésként az első SEM-modult, amiből később szintén legenda lett.
Itt még muszáj megemlíteni, hogy az ARP 2600-at használta a zseniális Ben Burtt R2–D2 csipogó-füttyögő hangjához meg az űrhajók és a Halálcsillag zajaihoz (Star Wars, 1977) vagy például a kinyitott frigyláda mély, hullámzó zümmögéséhez (Az elveszett frigyláda fosztogatói, 1981). Persze neki köszönhetjük a fénykard hangját is – ha mást már nem is csinált volna, ezekkel akkor is örökre beírta magát a halhatatlan (egy l-lel!) sound designerek közé. Egyébként George Lucas olyan fontosnak tartotta a hangeffekteket, hogy már két évvel a Star Wars bemutatója előtt megbízta Burttöt, hogy készítse el őket. Burt, akinek új volt a szintetizátorozás, Francis Ford Coppolától bérelt egy ARP 2600-at a munkára.
Számtalan történet kering. Mindezek hozzájárultak, hogy a szintetizátorok hangja hatalmas befolyással lett az elektroakusztikus zene, a pop- és rockzene mellett a filmhangkészítésre is, fokozatosan betöltötte a mozitermeket, és egy olyan új, máig fejlődő hangi világot teremtett, ami a játékok hangján át a legmodernebb, 3D-s ambiszonikus médiaművekig ível.
A JELEN
Eredetileg összesen kevesebb mint 3000 szinti készült, menet közben több apró változtatás, fejlesztés történt. A Korg az autentikus 1971-es szürke verziót keltette életre 2020-ban, ARP 2600 FS néven. A Japánban gyártott teljes méretű, élethű másolat szó szerint a megszólalásig olyan, mint az eredeti. A Korg szakértelme mellett erre garancia David Friendnek, az ARP társalapítójának a felügyelete is. Gondosan válogatott alkatrészekből készült, melyek teljesen úgy működnek, mint az 5 évtizeddel ezelőttiek. Most is nagyon keveset, az első körben pont 2600 db-ot gyártottak belőle – egy biztos: elővételben elkapkodták az összeset. Most, 2023-ban azonban sor került egy második gyártási körre.
Fizikailag két részből áll, a fő egység mellé egy különálló billentyűzet jár. Mindkettő saját fogantyús keménytokban van, ahol van hely a tartozék patch-kábeleknek, a billentyűzet speciális kábelének és a hálózati tápkábelnek, miegymásnak is. A két doboz pedig egy robosztus (majdnem 1 méter széles és magas), gurulós, belül szivacsos konténerben kapott helyet, ami egyrészt tökéletesen megvédi a hangszert, másrészt kiváló állványként is szolgálhat a fő egységnek, rátéve kényelmesen használhatjuk azt.
Elsőrangú védelem a dupla konténerben
A gyári kábelek - Made in Japan
A hangszer részegységei is megegyeznek az eredetiével, de modern funkciókat is kapott. Nézzük sorra, miből áll. Érdemes a blokkdiagramját is szemügyre venni.
ÚJÍTÁSOK
• Szűrők: Nemcsak egy, hanem két autentikus ARP szűrő van benne (4012 és 4072), melyek között egy kapcsolóval választhatunk. Mindkettő feszültségvezérelt aluláteresztő és rezonáns. Önrezgésbe is hajthatók. (Így akár egy második szinuszos oszcillátorként is használhatók a VCO–2 mellett.) Az első szűrőváltozat, melyet az évtized első felében használtak, a konkurens Moog híres létraszűrőjét utánozta, emiatt jogi vita is keletkezett, ezért cserélték le később a gyártás során a másodikra, ami más rendszerű. A legnagyobb különbség a kettő között, hogy közepes rezonanciáknál hogyan viselkednek: a kettes típusnál ilyenkor kicsit kisebb a mélytartomány energiája. Az első volt a népszerűbb, de ez ízlés dolga; most a változatosság kedvéért mindkettő a rendelkezésünkre áll. (A szűrőről a továbbiakat lásd alább.)
• XLR és MIDI: Az oldalán szimmetrikus XLR kimeneteket találunk. Illetve MIDI-csatlakozást is (DIN és USB) –, amit akkor még fel sem találtak! :) Más kérdés, hogy egyszerűen csak Note On (fix velocity) és Note Off üzeneteket küld. Fogadni Pitch Bendet is tud, de még jobb volna, ha küldene is, illetve, ha az Aftertouch-ot is átvinné.
• Aftertouch: Az eredeti billentyűzet nem volt sem velocity-, sem nyomásérzékeny. Ebben már van nyomásérzékelő, Aftertouch CV-t generál. Ezzel vibrátót lehet játszani (ennek mélységét a hozzá tartozó kis gombbal állíthatjuk, a sebessége pedig az LFO-tól függ), de egy külön kimenetről beköthetjük más paraméterekhez is pl. hangszínhez vagy hangerőhöz. (A billentyűzetről a továbbiakat lásd külön alább.)
• Szekvenszer, arpeggiator: A billentyűzetben szekvenszer és arpeggiator is van. Az arpeggiator a szokásos módokban működik, de nincs oktávismétlő, tehát csak azok a hangok szólalnak meg, melyeket lenyomtunk fix 50%-os gate-hosszúsággal. Szekvenszer módban fel lehet venni monofonikus szekvenciákat kötésekkel és szünetekkel (a Portamento szekcióban lévő piros Momentary gomb segítségével). A lejátszás tempóját az LFO szabályozza, a lenyomott billentyűk az alaphang magasságát határozzák meg, ezáltal lehet transzponálni is. A szekvenciát kikapcsolásig megtartja a memóriában.
• Latch: A billentyűzeten egy új kapcsoló, a Latch On/Off van a korábbi Gate Repeat helyén, ami az arpeggiatorral szükségtelenné vált.
Folytatása következik.
Janca Ákos
zeneszerző, médiaművész
akosjanca.com
