A Zenészmennyország napszámosai...
2016-08-18 00:00 2016-08-17 11:07
Első pillanatban arra gondoltam, hogy összedobok egy rövid és tárgyilagos beszámolót, a tényekre szorítkozva. Ki volt ott, mit csinált és kész. De nem tudok érzelmek nélkül visszagondolni erre a hétre, valamint az azt megelőző és követő néhány izgalmas napra. Íme hát a Gitármánia Tábor Hz szemével.
Nem egyszerű szétválasztani a dolgokat és számszerűsíteni, hiszen már a program szervezésekor felmerülő kérdések és feladatok felfokozott érzelmi állapotba hoznak. Ezért egy picit korábbról kezdek neki, hogy mindenki lássa, egy résztvevő cég életében milyen előkészületeket és helyszíni odafigyelést igényel az elvárt színvonalú részvétel, a tábor lehető legszínvonalasabb lebonyolításának érdekében.
A július végi táborhoz képest már májusban elkezdődött a pezsgés, leginkább a delegált fellépők kapcsán. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy hogyan is áll össze a tábor programja, legalábbis a koncertek és a mesterkurzusok tekintetében. A koncerteket adó zenekarokat és a kurzusadókat a kiállító (próbatermet üzemeltető) cégek delegálják. Tehát, ha szeretne bárki is a Gitármánia Táborban játszani, egy résztvevő cégnél kell kopogtatni…
Délelőtt csoportos hangszeres órákkal kezdődik a nap, az általunk üzemeltetett helyszíneken már pezseg az élet. Az egyik teremben a kezdő gitárosokat oktatta Andrásik Remo, a másik helyszínen Hermann Jani és Pálfi József Spulni urak kezdték a hangtechnikus palánták fejébe tölteni a tudást. Közben természetesen előkészítették a terepet a nap egyik legfontosabb eseményének, ami a zenekari óra.
Aki a korábbi évek hasonló írásaiból nem tudja, a Tábor lényege a zenekarozás. A zenekari összeírásnál 42 zenekar alakult a tábor résztvevőiből. Néhányan kész zenekarként érkeztek, de a zenekarok többsége helyben verbuválódott. Ezek az órák (42 zenekart nem lehet egyszerre letolni, így két csoportban mentek le a zenekarok) alkotják tábor legemelkedettebb szakaszát, hiszen kicsik és nagyok, ismerősök és ismeretlenek kezdenek közösen muzsikálni és hoznak létre megismételhetetlen produkciókat. A nagyobbak sok esetben úgy segítik a kisebbeket (értsd hangszeres tudásban kisebbek), hogy nem esik le a gyűrű az ujjukról. Például egy 40 pluszos nagydarab, rutinos faszi került egy zenekarba 3 teljesen kezdő kislánnyal. Néhány perc gondolkodás után elvonultak a 11 próbaterem egyikébe és elkezdtek dolgozni. Másnap a zenekari órán a lányoknak és a nézőknek is olyan élményben volt részük, hogy mindkét szemem könnybe lábad. Az egyik a nevetéstől, a másik a meghatódottságtól. Vagy az én 13 éves Boti fiam és zenekarai, ahol rutinos és profi zenészek segítségével állt össze egy Van Halen dal. Vagy a totál kezdő dobos kissrác első zenekari élménye egy AC/DC nóta, hiszen még csak ezt tudja eljátszani, zenésztársai szintén gyakorló muzsikusok, akik teljes odaadással lesték a kissrác minden rezdülését. Összeállt olyan zenekar is, melynek tagjai évek óta nem fogtak hangszert a kezükben, de a tábor hangulata meghozta a kedvüket. Természetesen ezek a produkciók utólag visszanézve (szakmailag) ezer sebből véreznek, de a hangulat és a közös zenélés öröme ezeket a hibákat elkendőzi. Természetesen nem fenékig tejfel itt sem minden, néhányan nem tudtak összecsiszolódni, így az előző nap alakult zenekar feloszlott, átalakult vagy újraszerveződött. A záró koncerten mégis 42 produkció állt színpadra úgy, hogy sokan nem vállalták a fellépést.
Mit csinál ilyenkor a tábor kiszolgáló személyzete? Illetve kik is Ők? A rendezvény szürke eminenciásai, akik a hétköznapi konkurenciaharcot félretéve dolgoznak azért, hogy a táborlakók minél jobb körülmények közt tanulhassanak, alkothassanak. Hangszerüzletek és hangszer/hangtechnika forgalmazók vezetői és alkalmazottjaik dolgoznak vállvetve a tábor sikerességéért egy olyan világban, ahol más napokon a másikra való gondolás is „feketepontot” ér. Ők/mi üzemeltetjük a tábor próbatermeit és koncerthelyszíneit, valamint ezek az arcok hordják össze évek óta a tábor sikeres lebonyolításához elengedhetetlen technikát és backline-t. Egyszer megkíséreltem összeszámolni, de hamar feladtam. Olyan homokozója ez a megjelenőknek, ahol bátran lehet kísérletezni az új cuccokkal, vagy kipróbálni/kipróbáltatni felszerelést, mikrofonozási technikát, gyakorlatilag bármit. Így mindnyájan a felszerelések olyan arzenálját vonultatjuk fel a termekben és a stúdiókban, amivel a táborlakók gyakran csak a katalógusok lapjain vagy még ott sem találkozhatnak.
Ezek a srácok, azaz Mi vagyunk azok, akik reggel elindítják a próbatermekben az oktatást, a táborlakókat segítve stagehandként dolgoznak a zenekari órákon, lebonyolítják a termekben a délutáni mesterkurzusokat (vagy tartanak maguk is egyet-egyet), besegítenek az esti koncertek lebonyolításában, majd letolják a késő esti büfékoncertet, majd az azt követő jam sessiont. Lebont, elpakol, másnap újrakezd. Bár ilyenkor már régen másnap van… Itt kell megjegyeznem, hogy ez évben másodszor vettek részt szakmai gyakorlaton a Szent Görgy Média és Informatika Szakközépiskola hangmester tanoncai, akik sokat segítettek. Remélem jutott idejük a szórakozásra is.
A forgalmazók által odahordott és kiállított ritka vagy új berendezéseket a tábor folyamán folyamatosan lehet próbálgatni a zenekari próbákon vagy az üresjáratokban. Öröm volt nézni, ahogy kisebb társaságok tartottak műhelybeszélgetéseket egy-egy erősítő vagy effekt felett.
Ezen cuccok bemutatásában áll a szervezők segítségére a délutáni időszakban hadrendbe állított művész vendégek sora, akik mesterkurzusaikon az általuk használt vagy itt bemutatott újdonságokat is bemutatták a résztvevőknek. Az én tábori napom ezekkel a kurzusokkal lép egy újabb szintre, hiszen a zenekari órák pörgése után itt az adott művészre koncentrálódik a figyelem. Először az enyém/miénk, majd a résztvevőké. Minden teremre két-három workshop jutott naponta, de volt olyan nap a tábor folyamán, hogy az Audmax teremben öt (5!) kurzus volt egymás után, gyakorlatilag átállási idő nélkül. Még szerencse, hogy nem állt felettünk stopperrel senki, hogy valamelyik produkció késik vagy csúszik.
Arra gondoltam, néhány szóban, felsorolás szintjén összefoglalom az Audmax által delegált, vagy a teremben oktató művészeket/előadókat, de nem mehetek el mellettük ilyen egyszerűen. Lévén sokan miattuk érkeznek a táborba, hogy tapasztalataikat és tanácsaikat meghallgassák, megszívleljék. Íme, a vendégek és néhány személyes gondolat.
Füstös Bálint – Bálint(ka) két éve még a tábor lakója volt, mára a Margaret Island nevű zenekarával járja az országot, sokak örömére. Táborlakóként is sokat segített játékával és nyíltszívű hozzáállásával a többi táborlakónak. (Pl. megalakították a Hajdúsítók zenekart, ahol az akkor 10(11?) éves fiam volt a főhős.) A színpadon és a stúdióban is VOX AC30 erősítőt használ, így adott volt a lehetőség, hogy egy AC30 segítségével mutassa meg, hogy a kevesebb néha több.
Both Miklós – Mikit Ábrahám Zsolt a HS7 egykori gitárosa mutatta be egykor, effekt keresgélés kapcsán. Nem értettem mit csinál a hangszerével, nem ismertem zenekarát a Naprát sem. Kíváncsivá tett, így megnéztem. Azóta is állandó összetevője a játéklistámnak. Járt többször a táborban gitáros előadóként, zenekarával is adott rendhagyó koncertet. Népzenei kötődése és a felfedezés iránti vágy az elmúlt időben új utakra vitte, mostanában Bartók nyomdokaiban járva gyűjti nemzetiségek zenéit itthon és külföldön is. Előadásában e népek zenéiből szemezgetett olyan tematikával, hogy szem nem maradt szárazon. Konkrétan.
Bajnai Zsolt – A Cseh Tamás Program képviseletében a pályakezdő és már befutott zenészeknek szóló pályázatokról és az elmúlt évek tapasztalatairól tartott előadást. A CSTP fontossága megkérdőjelezhetetlen, mindennapjaink részévé vált a pályázatok figyelése és az elindulás azokon.
Gerendás Dani – A Margaret Island dobosaként érkezett a táborba, az esti koncertjüket megelőzően tartott remek órát és játszott el néhány dalt a teremben felszerelt Garry hangrendszer hathatós közreműködésével.
Ha már az esti koncert szóba jött. Néhány éve egy a büfé mellett megtartott gitárkaraoke és az abból kialakuló örömzenélés után jött a büfékoncert gondolata Nagy Áditól, aki gyakorlatilag kijelentette, hogy „Mi ma itt játszunk.” Azóta minden évben nagyon fontos szerepe van ennek a helyszínnek. Nem csak a frissítő ilyen-olyan italok, kávé és ebédjegyek forrása a büfé környéke, de az esti koncertek és az azt követő örömzenélés miatt kiemelkedő a szerepe. Ezért az ide installált hangrendszernek meg kell felelnie többféle elvárásnak. Legyen kellően hangos és dinamikus, mert a zenekarok a szalvétányi színpadra minden lehetséges hangszert felhordanak, ezekkel arányba kell tudni állítani az erősített hangot. Legyen mobil, könnyen szét és összeszerelhető, hiszen naponta épít és bont az arra érdemes személyzet. Mivel a tábor a kísérletezés terepe is, itt van lehetőség a próbálgatásra, ezért a következő felszerelést állítottuk össze. A Garry ufonautikai laborjában elkészült egy új, két úton hajtott JustCo12 koaxiális hangfalpár dolgozott, amit egy Linea Research 4x4500W teljesítményű processzált végfok hajtott meg. Az Audio-Technica mirofonok és a hangszerek jeleit egy Allen&Heath Wizzard keverővel dolgoztuk fel és továbbítottuk a hangrendszer irányába. Monitorládákat nem használtunk, hiszen a két JustCo12 a színpad hátsó sarkában állt, így a zenészek kiválóan hallották magukat. Ezen színpadon adott elsőként rendhagyó koncertet a Margaret Island. Tavaly (2015-ben) már jártak ezen a helyszínen egy szűkített felállású, akusztikus formációval, akkor is hatalmas sikert arattak, hiszen Füstös Bálint, Törőcsik Kristóf és Verók Tamás a „mi fiaink”, a korábbi táborok folyamán végig követhettük fejlődésüket. A parányi színpadon alig fért el a teljes zenekar, dobbal zongorával és erősítőkkel együtt, amellett, hogy Kristóf egy EDEN Terra Nova 1x12” kombót használt, Tomi pedig egy Marshall 2525C Mini Jubilee erősítőt kergetett 5W állásba kapcsolva. Koltay Kurszán a zenekar billentyűse örömmel ismerkedett a KORG KRONOS 88 billentyűs változatával. Lábas Vikivel az élen úgy sok örömteli percet okoztak a nézőknek. A koncert vége felé a tábori trollok beizzították a zenekart és a tavalyi koncert emlékein felbuzdulva megszólóztatták Tomit, amikor is fel kellett kapcsoljam a Jubileet 5-ről 25 wattra, hogy túlszólja az őrjöngő közönséget. :D
A koncertet követő örömzenéhez Gerendás Dani dobja helyett egy Roland elektromos dob került fel, így a szórakoztatni vágyók kevésbé zavarták a szórakozókat.
A második napon kezdődött el az igazi élet, hiszen a tematikus órák itt kezdődtek. Remo a Marshallokkal, VOX-okkal és EDEN erősítőkkel felpakolt teremben kezdte meg az oktatást. Hangszerének megszólaltatására egy Marshall CODE 25 erősítőt választott. Lukács Peta a tábor fő rendezvényhelyszínén a sátorban kezdte a Marshall JVM410 döngetését.
Nagy Dávid – A gitáros dalszerző egy Marshall Silver Jubilee-be dugta Les Paulját és tartott egy jópofa előadást.
Markó Ádám – Ádi előadását és az arra való felkészülést majdnem elmosta az eső. A tábor egyetlen esős napja, mikor is uszodává változott a teljes placc. A limitált kiadású NATAL dobon játszó Ádám lineáris groove koncepciói és az előadott Special Providence dalok felrázták a látogatókat mentálisan és fizikailag egyaránt. Nem volt halk a kézzel kovácsolt bronz pergő (sem). Jövőre Ádám kurzusát a sátorba kell szervezni.
Nagy Ádám – Ádám Ádám hátán. Markó Ádi után azonnal Nagy Ádi következett a teremben. A Roy és Ádám Trió mellett is tevékeny gitáros előadó szájgitározott, technikai megoldásairól és dalszerzési habitusáról beszélt. Ő is a Marshall CODE25 erősítőbe csatlakoztatta Pink Paisley Telecasterét. Este a trióval egy parádés koncertet nyomtak, bár a „Roland írógép” helyett egy rendes dobon játszhatott volna Csányi Zoli :-).
Varga Gergő és Hajdu Zoli – A stand up comedy duó a Kemper profilozó erősítőt vette elő és vesézte ki a benne rejlő lehetőségeket. Nem voltam rest kitolni egy Marshall ládát az épület melletti járdára, egy Silver Jubilee fejet az ablakpárkányra, azt egy Audio-Technica AE2300 mikrofonnal mikrofonozva demonstrálni a Kemper profilozását. A végeredmény megdöbbentően hasonlít az eredeti erősítőhangra. Egy Kempert később Takács Jozzy a String Theory motorja a színpadon is bevetett és mutatta be a felszerelés sokszínűségét.
Vámos Zsolt – Zsolti a tábor egyik öreg harcművésze. Ő egy Marshall Silver Jubilee Mini kombót használt előadásához, ahol a hangképzés és az intelligens szólóépítkezés volt napirenden. Szóval tessék a pentaton skála fránya öt hangjára odafigyelni. Ha az megy bármikor, lehet kilépkedni belőle.
Dorogi Peti – Az Intim Torna Illegál gitáros-énekes frontembere (most már elmondhatom) picit izgult az előadás előtt. Sokat beszéltünk arról, hogy milyen legyen az előadás, hozza e a koncerteken használt Marshall és VOX erősítőket, vagy csak beszélgessenek a dal és szövegírásról. Végül egy akusztikus gitárral és egy üveg vízzel felvértezve kezdett az egy órás előadásba, ami végül két órásra nyúlt úgy, hogy utána a srácok sokáig beszélgettek még a terem előtt, dalszövegeket és dalötleteket mutogatva.
Köteles Leander – A nevével fémjelzett formációkból ismert fiatal énekes előadó Petihez hasonlóan itt tartotta élete első kurzusát dalairól, a dalszerzésről és úgy amúgy. Érdekes látni, hogy a táborlakókat egyre jobban és jobban érdekli az a kreatív folyamat, ahogy a dalok megszületnek. Leander előadása is „teltházasra” sikeredett.
Kiss Sándor – Az ITI basszusgitárosa, motorja és egyben managere harmadszor jár a táborban. Először is azért hívtam, hogy beszéljen a zenekari háttérmunkáról. Mivel ez egy kimeríthetetlen téma, így Sanyi lassan beépül a tábor életébe. Közös beszélgetésünket több párhuzamos kurzus miatt most nem volt tömeg, de remek hangulatú beszélgetés alakult ki. Jövőre kibővített témakörrel jelentkezünk.
Pákai Petra és Cséry Zoli – A Patché zenekar két tagja kidolgozott egy metodikát arra, hogyan lehet könnyedén elmosni a (csak a fejekben lévő) határokat a klasszikus és a könnyűzene között. A „Konzi-tour” keretein belül olyan párhuzamokra világítottak rá pl. a menüettek és Jacko, a népdalok és a gospel között, melyek „Miért nem tűnt ez fel eddig?” típusú kérdéseket vetettek fel. Tették ezt olyan könnyedséggel, hogy odaszögezték a nézőket a székeikhez. Zoli KORG arzenálja sokban segítette az előadás sikerét, Petra énekhangja pedig egyszerűen varázslatos.
Koszi Janka – A fiatal énekes-énektanár kurzusára most is sokan voltak kíváncsiak. Az általa tanított gyakorlati módszertanból tartott ízelítőt. Beéneklés, hangképzés és egyéb gyakorlatok voltak napirenden.
A harmadik napon teljes gőzzel dübörgött a zenekari óra, a srácok zenekari backline-ként egy Natal Arcadia dobot, egy-egy VOX AV60 és NT15 gitárerősítőt, egy Marshall AS50 akusztikus erősítőt, egy Garry Lighthgear és egy EDEN Terra Nova basszuskomót, valamint egy KORG digitális zongorát használhattak.
Nem mehetek el tábori szülőként a zenekari órák mellett. Újra. Említettem néhány bekezdéssel feljebb, hogy a nagyok hogyan segítik a kisebbeket egy-egy sikeres fellépés érdekében. Megalakult az egy dalos repertoárral rendelkező Halen Van? zenekar (avagy Próbán még ment) és „fáradságos” munkával (gyakorlatban vinnyogó nevetéssel gyakorta megszakítva) raktak össze egy dalt úgy, hogy a kezdő basszusgitáros gyerekemet terelgették. Érdekesség, hogy billentyűs poszton az egyébként nemzetközi basszusgitáros versenyt nyerő Muck Évi volt. Köszi gyerekek, szeretett és béke!
Szebényi Dániel – Az Ocho Macho billentyűse egy KORG KRONOS és KingKORG billentyű mögé bújva, saját dalain keresztül beszélt a billentyűs hangszerek szerepéről a popzenében.
Kéri Samu – A D.A.S. Trio basszusgitárosa egyszemélyes zenés cirkuszi műsorához, melyben énekel, rappel, beatboxol és basszusgitározik KORG és egyéb effektek hadát vonultatja fel, hogy Audio-Technica lábdob mikrofonjának és gitárjának hangját effektezze, loopolja, majd megszólaltassa egy Garry Lightgear kombón. Nem egyszerű móka külön-külön sem.
Tóth Tomi – Az ősszel induló Öröm a zene iskola tanára, a Wisdom és más zenekarok dobosa sem az egyszerűen érthető és számolható dobolás híve. Tomi az általa használt Natal dobfelszerelés segítségével próbálta magyarázni, hogy a páratlan is páros.
Beke Márk – A rutinos róka billentyűsként és stúdióhangmérnökként is ismert, többek közt a Lord zenekar billentyűse. Két éve sikerült lecsábítani egy előadásra, hogy gondolatait ne csak nekem továbbítsa a telefonon keresztül, hanem valóban értő fülek is hallják. „A billentyűs hangszerek szerepe a rockzenében” című előadása akkor hatalmas siker volt, így most zenész barátaival Sümeghi Tomával és Takács Roland Adrián „Kanóccal” kiegészülve mutatták meg egy rock zenekar szilárd alapja hogyan egészül ki Hammonddal, zongorával és más billentyűs hangszerekkel.
D.A.S. Trio – A tábor legfiatalabb főműsoridőben fellépő zenekara is korábbi táborlakókból áll. Nagy Ábel zongorista/gitáros, Kéri Samu basszusgitáros és Fábry Adonisz dobos mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Én... ahogy az ebből a cikkből is kiderül, folyamatosan igyekeztem valahova a tábor ideje alatt. Gondoltam, két állomás között leülök pár percre és belehallgatok a fiatalok csörömpölésébe. Azon kaptam magam, hogy vége a koncertnek. Kár lett volna kihagyni. A három fiatal olyan természetességgel mozgott a műfajok között, ahogy más csatornát vált a tévén, vagy kibont egy sört. Teszik ezt olyan alázattal, hogy még a rutinos zenehallgatót is odaszögezik a színpad elé. Nem mellékesen kiváló hangszerparkon teszik ezt. Ábel KORG SV1 és Radias párosítása minden olyan hangszín megszólaltatását magas szinten oldotta meg, mint fentebb írtam Samu cucca is jól szolgálja az ifjú tehetség kibontakozását. Donka, a zenekar legfiatalabb tagja bosszantóan ügyes ás alázatos srác, ez természetesen a játékán is visszatükröződik. Korábbi táborban nyert Natal dongatestű pergője kiválóan illett a Natal Maple dobfelszerelésbe.
Azt gondoltam, ezután már semmi meglepetés nem érhet. Tévedtem. Azt gondoltam, az esti jam session ezek után fárasztó kapálódzás lesz. Ekkorra viszont a táborlakók és a tanárok egymásra találtak és olyan produkciókat rittyentettek a büfé színpadára, hogy oda kellett fussak lehalkítani… Géczy Viktor összeszedte a fiatal gitáros és effektépítő Mohácsi Márkot és a basszusgitáros Sárdi Ádámot és a minden tábori zenekarban (is) játszó Oláh Gábor dobost, hogy Hermann Tomikával kiegészülve játsszanak némi hangos bluest.
Megyaszai István – A Kőbányai Zenei Stúdió basszusgitár tanára EDEN Terra Nova erősítők bemutatójának álcázta kurzusát, ahol a zenei basszusgitározásról, kíséretről és szólóépítkezésről beszélt. Tudományát az esti örömzenében is megmutatta.
A zenekari órán a tábor vége felé haladva érdekes módon egyre több akusztikus hangszer kerül elő és a produkciók is egyre szelídebbek ez által. A tábor hangulata olyan táborlakókat is hangszer vagy mikrofon mögé szólít, akik régen nem álltak színpadon, vagy nem próbáltak zenekarral. A próba nehézségeit a színpadra már nem (nagyon) áthozva sikerült a VIP Terasz zenekarnak újra feléleszteni a közös muzsikálás utáni vágyat. Remélem ez így is marad. Jövőre kiderül.
Pénteken került sor az Öröm a zene tehetségkutató Gitármániás fordulójára a sátorban. Öt zenekar indult, saját szerzeményekkel a Budapest Music Expon megrendezésre kerülő döntőbe való bejutásért. Nem kis dolog ez, hiszen a nyertes valódi zenei versenyen soha nem látott díjakat nyer. A Cseszlai Hanna, Koncsecskó Péter, Nagy Zoli, Kardos Csaba és Sárdi Ádám alkotta Élményhostess zenekar képviseli a Gitármánia Tábort a döntőben.
A tehetségkutató után lépett színpadra a Junkie Jack Flash zenekar, ha emlékeztek még az Elektromágnesre, Ők szintén korábbi Gitármániásként nyerték meg tavaly az Öröm a zene tehetségkutató sorozatot.
Gudics Martin – Az ifjú tehetség a Peet Project és más formációk basszusgitárosa is ez évben veszítette el kurzusszüzességét. Az Eden Terra Nova fejet és Eden D112 ládát használó fiatalember is bakancs arccal állt előttem izgalmában, miszerint miről is beszéljen. A kezdő dal magyarázatába, a nézőktől beszúrt első kérdés elmosta a kezdeti izgalmat és egy remek beszélgetős basszusgitározós bő egy óra alakult.
Lovrek Krisztián – Krisz a modern rock gitározás egyik ismert hazai alakja, a sound keresés spiráljából éppen kikecmeregni látszó gitáros a modern utat követve modellező és profilozó berendezéseket használ, így az AVID Eleven Rack és a KEMPER Profiler segítségével szólaltatta meg hangszereit, ahogy teszi ezt a mindennapokban is. Előadásába besegített Remo, aki szintén Eleven Rack felhasználó és Horváth Sexy Gábor, a világ legügyesebben ülő basszusgitárosa.
Közben befutottak kollégáim a teherautóval, ez is jelezte számomra, hogy lassan véget ér a tábor. Majdhogy ismeretlenként köszöntöttem Őket, annyira kiszakított a hétköznapokból ez a hét. Mielőtt azonban nekiálltunk volna a tábor lebontásának, még előttünk állt a rendezvény megkoronázása, a záró koncert és a zenekarok átállási idejébe beszúrt díjátadó.
A tábort záró koncerten mindenki megmutatta magát. Az énekórákon felkészült kórusok, a hét elején és közben alakult, feloszlott, majd átalakult zenekarok és szólisták. Összesen negyvenkét formáció, akik egész héten együtt muzsikáltak. Nehezen leírható az az öröm, ami a fáradságot felülírva uralkodott az egész táboron.
A többi kiállító céghez hasonlóan az Audmax is készült ajándékokkal, melyekkel a táborlakókat szeretnénk inspirálni és jutalmazni a legszorgalmasabbakat. Sokan kaptak kisebb-nagyobb ajándékot, itt egy Audio-Technica füles, ott egy KORG metronóm vagy hangoló, de néhány komoly, nagy értékű ajándék is gazdára talált. Balogh Dániel táborlakóként videókat forgatott. Elhivatottságát egy Audio-Technica M50x fejhallgatóval jutalmaztuk. Jankó Marcell basszusgitáros egy KORG Pitchblack hangolóval tért haza. A legszorgalmasabb billentyűsnek járó Audio-Technica fejhallgatót Polyák Anna Zsófia kapta. A tábor egyik fődíját, a legtehetségesebb kezdő gitárosnak járó Marshall CODE25 erősítőt Hegyes Dániel kapta. Úgy hiszem, elhivatottságuk és kitartásuk még meghozza gyümölcsét és láthatjuk még őket a következő táborokban és más színpadokon is.
Nem mehetünk el szó nélkül, a magát folyamatosan háttérbe szorító Andrásik Remo teljesítménye mellett. Nem szereti a személyi kultuszt, de ezek a sorok sem születtek volna meg, ha Remo nem találja ki és valósítja meg ezt a tábort. Teszi ezt lassan negyed évszázada, teljes odaadással. Köszönjük!
Köszönöm mindenkinek, akik munkájukkal segítették a tábor lebonyolítását:
Andrásik Remo, főrendező, gitártanár
Andrásik Bernadett, rendezőasszisztens
Angler Ákos – dobtanár
Ágoston Lajos – villanyász
Baranya Tamás Toma – a sátor hangmérnöke
Báthori Zsolt – hangtechnikus tanár
Cserny Kálmán Bogi – stúdió hangmérnök
Demeter Csilla – felügyelő
Detti és csapata – catering
Domán Gábor – anyagmozgatási ügyintéző
Fekete Éva – élelmezés
Fekete Szilárd – dobtanár
Gergics Attila – anyagmozgatási ügyintéző
Gilányi Ritu – élelmezés
Hajdu Zoli - próbaterem és büfé backline operátor, színpadi segéderős és ceremóniamester
Hermann János – hangtechnikus tanár, villamosmérnök (is)
Hermann Tamás – ügyeletes sofőr
Hudák Attila – basszusgitár tanár
Juhász Ferenc – felügyelő
Kálló Péter – próbaterem operátor
Kaposvári Gábor – próbaterem operátor
Kocsis Fangler Péter – próbaterem operátor
Koczka Bence – próbaterem operátor
Kostyál Viktor – próbaterem operátor
Kovács Dénes – hangmérnök, installációs manager
Lombos Márton – szövegíró, tanár
Lukács Peta - gitártanár
Mogyoróssy Adrienn – adminisztrációs munkatárs
Nagy János – hangszerelés és billentyű tanár
Nagy Sándor – próbaterem operátor, büfészínpad backline manager, beugró dobos
Németh Attila – biztonsági őr
Nóniusz Gábor – stúdió hangmérnök
Pacziga Linda – énektanár, adminisztrációs munkatárs
Pálfi József Spulni – hangtechnikus tanár
Pelyvás Balázs – felügyelő és próbaterem operátor
Sántha Gábor – gitártanár zenekari óra vezető
Sümeghi Tamás – dobtanár
Szabó Károly – billentyű tanár
Szappanos György – basszusgitár tanár
Szelényi István – pista
Takács Roland Adrián „Kanóc” – próbaterem operátor basszusgitár tanár
Togyeriska Imre Dzsunzi – próbaterem operátor és fényt adó
Tóth András – próbaterem operátor, büfészínpad backline manager
Tóth István Pityesz – próbaterem operátor
Varga Zsófia – élelmezés
Virányi János – felügyelő
és a szúnyogok.
Vasárnapi távozásunkkor a kocsiajtó bezárásának pillanatában jelent meg a permetezőgép.
Jövőre #ottali
Hajdu Zoli
http://audmax.hu/
